Észak-olaszország egyik sípályáján bukkant fel több farkas, nem kis riadalmat keltve, pedig ez normális jelenség, mivel az élőhelyüket átszelő pályát az állatok nem tudják kikerülni.
Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.
A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.
A Mózes árvízvédelmi rendszerének köszönhető a már 260 méter hosszúságú földdarab.
A bennünk élő Homo erectus hajt bele minket abba, hogy szükségleteinken felül együnk és vegyünk, mondja Forgács Attila pszichológus, akivel a fogyasztói társadalom és a túlfogyasztás pszichológiai hátterét keresve jutunk el oda, ahol a fenntarthatóság és a pszichológia összeér. Nem véletlenül most hoztuk ezt a témát, hiszen az évnek ebben a szakaszában a szokásoshoz képest is többet fogyasztunk a kelleténél. Merüljetek velünk a karácsonyi vásárok szubkortikális mélyére!
Idén több mint kilencezren pályáztak a jubileumi Comedy Wildlife Photo Awardsra. Egy olasz fotográfus vitte el a fődíjat, akinek gyerekkora óta a fényképezés a szenvedélye.
Drónnal teszik fel a Delta Light nevű eszközt a vezetékekre, ami pulzáló fényt bocsájt ki.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
Az ősszel vadkamerák többször is rögzítettek barna medvét a Bükkben és a Nógrád megyei Ipolytarnóc közelében. Most mi is megszemlélhetjük az egyik itt kóborló, kifejlett példányt.
Legutóbb 2021-ben költött Wisdom, az albatrosz.
A világszervezet szerint erdőtelepítésekre, jobb talaj- és vízgazdálkodásra lenne szükség, hogy javuljanak az életfeltételek a Földön.
Indul az ünnepi időszak előtti selejtezés és gardróbfrissítés, de mi legyen a megunt ruhákkal, textíliákkal? Akár használható, vagy már elnyűtt darabokról van szó, érdemes tudatosan megválnunk tőlük, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetünknek. Adunk pár ötletet, és elmondjuk, hogy ez miért fontos.
Az elmúlt hetek medveészleléseiről adott ki alapos, képekkel és videókkal tűzdelt összefoglalót a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A szakemberek rendet vágnak a jó tucatnyi valós és téves észlelés között, és a kamera előtt pózoló medvék mellett olyan felvételt is közzétesznek, amin káromkodó alakok próbálnak tönkretenni egy vadkamerát.
Könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a farkasokra, miután levették a szigorúan védett fajok listájáról. Ez persze nem lesz kötelező mindenkinek, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy továbbra is jobban védik a nagyragadozót. A lépést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, akinek két éve tépte szét a póniját egy vad.
Kedden dönthet a Berni egyezmény állandó bizottsága a farkasok védelmének felpuhításáról. Természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy kilövésük könnyítése álmegoldás, ami könnyen visszaüthet. A farkasok szempontjából várhatóan kedvezőtlen döntés azonban nem jelent azonnali mészárlást. Aki akarja, továbbra is szigorúan védheti, de a lépés könnyen lehet rossz precedens az uniós természetvédelem jövőjét nézve.
Több mint száz ország és szervezet tárgyal klímavédelmi lépésekről Hollandiában.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
Az uniós szabályozás megnyitja az utat a retorziók lehetősége előtt – mondja Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, akit a biodiverzitás hanyatlása, a fajok kihalása és a természet helyreállítása kapcsán kérdeztünk.
Több mint 170 ország arról vitázott a dél-koreai Puszanban, hogy milyen kötelező intézkedéseket kellene bevezetni a globális műanyagszennyezés korlátozására.
